Azért mert..

A hajszínem, a sötétbarna és a fekete árnyalatában pompázik. A szemem tenger kék, mely a napon és a sötétben is gyönyörűen csillog, és bármely nőt levesz a lábáról. A szemmel nem szükséges igéznem, már a pillantásom is az, ha valakire ránézek. Sokan, bunkónak, és seggfejnek tartanak, miben igazuk is van, de ha akarok, tudok kedves is lenni, ahhoz aki fontos nekem, vagy meg akarom győzni valamiről. Olykor nagyképű vagyok, és egoista, de ez adja a személyiségemet. Nekem is vannak érzelmeim nem csak az embereknek, de nem mutathatom ezt ki, csak is egyetlen személynek. Érzelmeimet, tettekkel is kifejezem ha kell. Ha, valami nem úgy sikerül, ahogyan én azt elterveztem, nagyon ideges leszek, és csak ölni tudok, vagy azon adom ki, aki a legfontosabb számomra. Ha belekötnek abba amit szeretnék csinálni akkor elszakad a cérna nálam és bármire képes vagyok. A megsértődés nem az én stílusom, de ha eljön az idő visszaadom minden sérelmemet. A kedvencem, a fekete holló forma és amit a köddel művelek. Ha, ezeket a jeleket látod, hidd el nem beszélgetni megyek. A holló a kezdet, amikor a közeledben járok. Ha, már a köd is körülötted jár, nincs menekvés a rabom maradsz, és az életet adó véred már a testemet ékesíti.

Tehát...

Mystic Fall’s a szülővárosom, itt kezdődött az életem. Itt kezdődött az egész történet. Minden egy nő hibája volt, aki engem és az öcsémet az ujjai közé csavart. A neve Katherine Pierce/Petrova volt. Hihetetlen gyönyörű, és kívánatos nő, és nagyon szerettem is majdnem 200 évig. Egy sötét éjszaka, amikor Katherine-t, és engem elfogott a vágy, ekkor nem tiltakoztunk ellene, engedtünk érzéseinknek,és szeretkeztünk. Azon az éjszakán, meg mutattam, hogy ki is ő valójában. Az ami ellen mindig is gyűlöletet táplált az egész város. Ami, nem más mint egy vámpír. Ez, csak apánknak lett volna ellenére így titkoltuk előle. Én is azzá szerettem volna válni, hogy örökké vele maradhassak boldogságban, de, amikor megtudtam, hogy az öcsémet Stefan Salvatore-t már előttem átváltoztatta, és csak aztán engem, nem akartam emberi vért inni, mert ha Stefan is örökké velünk lesz, akkor Katherine nem lehet az enyém, mert őt jobban szereti. Ezért, a vámpír vérrel a szervezetemben akartam meghalni, hogy aztán meghallhassak. Ennek ellenére, amikor készültem hogy meghaljak vér nélkül, és a napon égve, de az öcsém rám erőszakolta a vért, és az átváltozást ami miatt, a mai napig gyűlölöm, és hálás is vagyok részben. Eljött a nap, amikor az összes vámpírt begyűjtötték, apám Joseppe Salvazore vezetésével. A találmány amivel kiderítették hogy ki a vámpír Jonathan Gilbert-től származott. (Egy iránytű.) Katherinet, a többi vámpír közé begyűjtötték, mi segíteni akartunk neki, de néhány száz év után kiderült, hogy ő ezt mind eltervezte. Viszont azt akarta, hogy mi abban a tudatban éljünk hogy ő mind végig a sírban volt. Feledni akartam ezért városról városra jártam majd 200 évig, kiéltem magam minden nőn, és ittam, táplálkoztam majd töröltem az emlékezetet, de így sem ment, valahogy mind végig szerettem és hiányzott, de közben a gyűlöletemet is táplálta. Ezért az öcsémmel egy időre meg is szakítottam a kapcsolatot. Úgy gondoltam hogy a sok bujkálás után itt legyen vége, és nézzek vissza a szülővárosomba, Mystic Fall’sba. Útközben Nem pocsékoltam a vérrel, ezzel tudatva az öcsikémmel, hogy megjöttem és „várom a testvéri ölelését”. Azok a hírek járták a várost, hogy egy különösen hasonló nő járkál az útszákon. Ezért nincs más dolgom, mint megszerezni magamnak.