Elena ostoba és naiv volt. Be kellett vallanom, hogy erősödött mióta vámpírrá változott. Emellett ő Elena Gilbert maradt. Szívem szerint felnevettem volna. Még sem tettem meg, csak bájosan s gonoszan mosolyogtam el.
-Áucs, ez fájt gyönyörűm. Mondanám, hogy meglepett a kirohanásod, viszont várjunk csak. Nem érdekel a véleményed.
-Nevettem fel szinte hangosan. Éreztem a zsigereimben, hogy egyszer bosszút akar állni rajtam. Szívem szerint kitéptem volna a szívét. Élveztem játszadozni vele, ezért sem oltottam ki az életét még egyelőre.
-Engem? Drágám, hát itt vagyok. Mit akarsz tőlem, ami arra vett rá, hogy engem keress fel. Azt jól tanuld meg, hogy én mindig előtted járok három lépéssel minimum. -A kis liba világ életében azt hitte meglephet engem. Sajnos tévednie kellett, hiszen nem egy mai kislány vagyok. Hiszékeny volt, amit erősített csak a lelkiismeretességével.
-Hm.. Milyen szép felismerések. Tudod mit, ne akard megmondani ki, vagyok, mert nem ismersz te engem. S tudod mi a szép az egészben? Soha nem is fogsz. -Ezért a kis pimasz kijelentéséért pedig az életével fog fizetni. Megfogtam a nyakát, a körmeimet belemélyesztettem a nyakába. a lehető legmélyebb sebet ejtettem rajta. Szép vörös vér áradat csörgedezett a nyakából. Nem bírtam elviselni a jelenlétét, most meg fel is dühített. Könnyedén eldobtam őt, amint a földre került a szívébe nyúltam. Az én esetemben ezt szó szerint kell venni. El akartam venni az életét, most pedig meg is teszem. Hirtelen nem kapott levegőt, én pedig csak mosolyogva okoztam neki fájdalmat.

*Észrevételek:*
- Olvasd át a reagjaidat ha nem tetted meg miután átírtad őket, mert még mindig van benne egy két hiba. De most már jóval kevesebb, mint az ETben.
- Szóismétlések. Érdemes kerülni őket, erre is figyelj kérlek a jövőben.
*Mással nem volt gondom. Jól alakítod Kathet : ) aminek örülök. Még egyet írj, hogy lássam tanultál a tanácsaimból és már mehetsz is. *

Katherine & Elena

Az iskolában sétálva egyetlen célom volt. Az, hogy megöljem Katherinet és bosszút álljak Jeremyért. Szívemből gyűlölöm azt a nőt. De egy valamit nem vettem számításba. Azt, hogy ő talál meg előbb. Karmai a nyakam köré fonódtak és próbált fogást találni rajtam. Aztán már a falnak is csapódtam. - Rohadt ribanc! - köptem a szavakat miközben a földről állásba löktem magamat. - Pont jókor. Úgy is téged kerestelek. - mondtam egy gonosz vigyor kíséretében és nekiestem. - Te szúrtad el az életedet, nem én! Rohadt kis önző féreg vagy... és mélyen belül ezt te is tudod. -szűrtem a fogaim között és az arcát a fűtőcsőhöz nyomtam. - Dögölj meg! -mondtam kissé indulatosan.

Sokáig elviseltem Elena Gilbert-et a közelemben. Többször legszívesebben megöltem volna. Sőt a saját kezemmel szakítottam volna ki a szívét. Ellenben ebben mindig meggátolt valami. Megkíméltem az életét bár sosem kellett volna. Mindig is egy ostoba és naiv fruska volt, aki nem tud önálló döntéseket hozni. Ma van a kis szent vámpír lánynak a ballagása. Annál szebb ajándék nincs is, hogy három méterrel a föld alatt lesz. Ettől a gondolattól egy mosolyt csaltam az arcomra. Az élet sosem egyszerű jobb, ha ezt a tündérke is megérti. Szerettem volna örökre megszabadulni a nyavalyás lánytól. Nem hogy a közelemben nem viseltem el, de ha meghallottam a nevét akár távolról is migrént kaptam. Elena volt az én kis hasonmásom. ez viszont nem azt jelenti, hogy olyan, mint én. Sőt kellemetlen jelenség. Folyton az utamban van, aminek ezennel véget vettek. Felcsillant a szememben a remény, hogy véget vethetek a csodálatos és tökéletes kis életének. Nem haboztam, inkább a tettek mezejére léptem. Kivételesen nem mással végeztettem el a "véres" munkát. Magam akartam kioltani az életét. Látni akartam a kezemben, ahogy a dobogó szíve elhalkul, s végül véglegesen megáll. Következő lépésemhez híven a középiskolába mentem. Könnyedén megtaláltam a hasonmásomat. Annyira kiszámítható volt, ami már a maga módján tréfás volt. Csípőre tettem a kezemet és oldalra billentettem a fejemet.
-Remélem jól érezted magad az utolsó boldog perceidben aranyom! -Rideg és kimért voltam vele, de a szemeim csillogtak. Mindig elértem, amit akartam, s most a halálát akarom. Nem haboztam sokáig. Hirtelen az ujjaimat a nyaka köré fontam, majd egy könnyed mozdulattal a falnak dobtam.
-Régóta várok erre a pillanatra. Elvetted az életemet, amit most vissza fogok venni. Neked mindened meg van... Barátok, szerelem, család, sőt két férfi is epekedik érted, az a két férfi, akik belém voltak szerelmesek, és ezt nem hagyom. -Megvetettem teljes szívemből, nem bírtam elviselni, ha a közelemben van. Egy fél kézzel dobtam a folyosó túlsó oldalára. Egy pillanatra leálltam, hagytam neki időt, hogy reagáljon valamit. Nem mintha tudna valamit is tenni, hiszen sokkal erősebb s idősebb vagyok nála.

Tehát essünk gyorsan túl rajta
szituáció: Elena lenyomja Katherine torkán a gyógyírt
Te kezdesz